???????????????? 
???????????????????????????????? ???? ????????????????????????, ???????????????? ???????????? ????????????????????????????????
?
Egy nap mindenkinek ugyanúgy 
24 órából áll; de az biztos, hogy közel sem egyformán használjuk fel ezt az egységnyi időt.
“8 óra munka 
, 8 óra pihenés 
, 8 óra szórakozás 
” énekelte Nagy Feró is a régi jó kis slágerében. Azért azt gondolom, hogy sokan kínunkban nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk ezen szavak hallatán.
Megmondom őszintén, én kevés olyan embert ismerek, akinél ez az időbeosztás képes megvalósulni.
Kérdezz meg egy kisgyermekes anyát, hogy mennyi ideje van naponta szórakozni vagy pihenni…és örülj, ha nem ugrik a torkodnak menten
, vagy bőgi el magát.
Bár tény, hogy az is hozzáállás és megélés kérdése, hogy kinek mi a pihenés, és mi a szórakozás…maradjunk annyiban, hogy 8 óra alvást javallanak az orvosok, ezzel a fizikai testünket pihentetjük. Persze lehet egy kellemes relaxációs gyakorlat is pihentető, meg a kanapén tespedés is, de azért ez mind kicsit másképp hat, ezt beláthatjuk.
A 8 óra munka megint egy faramuci tétel. Általában és az “átlag” ember vegyük úgy, hogy nyolc órát dolgozik naponta (túlóra nélkül). Ezen felül még a munkahelyén tölti a szünetet, ami újabb 20-60 perc. Ha nem a szomszédban vagy otthonról robotol, akkor bejár a munkahelyére, ami újabb 5-50 perc lehet forgalom és közlekedési eszköz függvényében. Nézzük itt is a középutat, és mondjuk, hogy fél óra szünet + egy óra közlekedés a munkavégzési hely és otthonod között (oda-vissza), amit szintén a munkával kapcsolatos időtöltéshez sorolhatsz.
Szóval a matek szerint akkor 24 órából elpihentél (ideális esetben) 8-at, meg elhasználtál 9,5 órát melóra. 
Minden másra marad tehát 6,5 órád. 
Munkanapokon ebben a 6,5 órában van lehetőséged gazdálkodni azzal, hogy ezt kivel / mivel töltöd
Tudod mi a szomorú valóság? Hogy az emberek többsége az ideje nagy részében csak vegetál. 
Hogy átvonszolja magát a napokon, heteken, az életen. Vár egy adott pillanatra, alkalomra, hétvégére, amikor majd végre azt teheti, ami jól esik neki. Ami vagy eljön…vagy néha nem. Aztán deres hajjal, remegő kézzel inkább bele sem akar már rá gondolni, hogy hagyta, hogy elszaladjon mellette az élet…örömtelenül, kínlódva. 
Miért? Mert fontosabb imponálni a főnöknek? Miért félünk attól, hogy megszólnak minket? Inkább hajtunk, gürizünk az elismerésért. A pénzért. A „cuccokért”.
Aztán egyszer csak ott tartunk, hogy felvettünk egy káros attitűdöt:
ez a “ma nem dolgozunk, úgyhogy pihenésképpen megkapáljuk a szőlőt” mentalitás. Ami nem lenne baj, ha emellett lenne valami, amiből energiát és kedvet is tud meríteni az ember, nem pedig folyamatosan megerőszakolja magát a sok “muszájjal”.
“Na jó, még azt az utolsó e-mailt elolvasom…jó, ha elolvastam most már meg is válaszolom.” “ Még azt elpakolom.” “ Kell a pénz, még maradok túlórázni.”
Minden ilyen mondattal megfosztod magad valamitől.
Rögtön fogy az az idő, amit a pihenéssel / szórakozással tölthetnél.
Node, mielőtt szórakozásról esne szó…álljunk meg egy pillanatra!
- Te szoktál bevásárolni?
- Ahol laksz, ott szoktál netán mosni?
- Főzni?
- Mosogatni?
- Takarítani?
- Rendet tartasz?
- Meglocsolod a virágokat? Gondozod az udvart?
- Foglalkozol a gyerekeddel?
- Meghallgatod a párodat?
- Barátaid vannak?
- Meglátogatod a rokonokat?
- Segítesz másoknak?
- …és ????????
Te hol vagy végül a maradék napi 6,5 órában? Pihensz eleget? Ápolod a lelked / tested? Eleget szórakozol? Kikapcsolódni szoktál? Vagy csak mész és csinálod állandóan, amit KELL? Amit elvárnak tőled mások?
Milyen gyakran jut időd a lelki nyugalmadra? 
Az ellazulásra? 
Az önfeledt percekre akár egyedül, akár mások társaságában?
Tudsz egyáltalán ellazulni? Van hobbid, amit igazán szeretsz? Elég időt szentelsz magadra? Vagy mindig a háttérbe szorítod a saját igényeidet? Addig-addig csinálod a “kell” dolgokat, míg nem marad idő / energia arra, amit szeretnél?
Te is érzed, hogy, ha ezekre nem a válasz…az nem valami jó neked, igaz?
Akkor kezdj tenni ellene!
Fogadd el, hogy nem tudsz, és nem is kell mindenkinek megfelelni!
Saját magaddal szemben pedig nem kell túúúúl szigorú szabályokat, irreális elvárásokat támasztanod!
TE döntöd el, hogy kivel / mivel töltöd az időd!
Ha úgy éreznéd, hogy egyedül nem tudsz / mersz még változtatni, próbáld ki a szomatodráma játékos módszerét, ami segít őszintén rálátni a helyzetedre bármilyen témában amiben elakadtál.
Legyen az testi, vagy lelki kín. Van kiút! 
További információkat itt találsz a módszerről, és kérdezhetsz Roliról, aki a tiszakécskei SzomatoDráma játékok vezetője.
