(A bejegyzés elolvasása kb. 5 perc ???? magadnak)

Alapvetően nincs semmi baj mások véleményével.

Főleg, ha mindenki megtartja magának. ????
Na jó, akkor sincs baj vele, ha megosztja veled a másik a véleményét… bár előnyös, ha ezt kérésre teszi. DE ha már nem kéri senki, akkor legalább legyen úgy tálalva, hogy az építő jellegű legyen, és ne ártson! Szuper lenne, nemde? Vannak azonban, akik szakmájukból adódóan KELL, hogy véleményezzenek helyzeteket, személyeket.

Mások pedig csak önkéntelenül, de valamiért késztetést éreznek rá, hogy mindent kommentáljanak. Feljogosítva érzik magukat rá, hogy mindenkit és mindent górcső alá vegyenek, és pálcát törjenek a másik felett. „Nincs jobb dolguk”, mint másokat elemezni, és ítélkezni felettük megvetően.

Az ilyen emberek sokszor keserítik meg saját környezetük életét.

Sőt sajnos azok is képesek erre, akik mindezt a legjobb indulattal teszik. Soha ne feledjük: a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.

Az a legdurvább, amikor felnőtt emberek ész nélkül képesek például gyerekeket kritizálni. Mintha a koruknál fogva előjoguk lenne még a fejlődésben lévő kis apróságok lealázására is. Sokszor teljesen eszetlen módon, a gyermek jelenlétében hordják le őket mindennek: semmirevalónak, butának, lustának, kezelhetetlennek, stb. …és mindez a sok beáramló kéretlen kommentár összeadódik, és az egyéniséget, jellemet is képes formálni. Nem is beszélve az önbecsülésről.

A képen egy 6 éves kisfiú matematikai számításai látszódnak. NEM! Nem a szülők akarták mindenáron korán megtanítani vele a számokat, és a számtant.

Egyszerűen ő ezt a tehetséget kapta. Magától megtanulta a betűket, a számokat. Játékos videókkal, és játékokon keresztül. Egészen elképesztő mértékű volt mindig ez irányba az érdeklődése. Viszont az óvodai nevelők elkezdtek címkéket ráaggatni. Mindenáron kivizsgálásokra küldették a gyereket a szülőkkel.

De ha lehet inkább máshova küldenék.
Úgy állították be ezt az Istenadta tehetséggel megáldott kisfiút, mintha gond lenne vele. Pedig ez a kisfiú egy bájos arcú, kedves, vidám, eleven gyerek csak, aki zseniális a számok terén.
Amíg számomra ez lenyűgöző, és szerintem a szülei minden joggal lehetnek büszkék rá…addig a nevelők azt éreztették a szülőkkel -és biztos vagyok benne, hogy a csemetéjükkel is- hogy ez „baj„!

Manapság minden, ami más, azt be kell kategorizálni, és menjen mindenki a saját közegébe.

Nehogymár a végén mindenki olyan legyen teljesen nyugodtan, amilyen, és elfogadóak legyünk, igaz?! Autista, aspergeres, hiperaktív, borderline, és még sorolhatnánk rengeteg cimkét. “Rossz gyerek”. “Lusta gyerek”. Aki más, mint a nagy átlag, azt nagy divat lett megcímkézni, kiközösíteni, elkülöníteni. Így volt ez a 80-as, 90-es években is valamilyen mértékben, és így van ez ma is.

Talán benned is él egy gyermek, akit régen mélyen megsebeztek, mert túl kicsi / nagy / vékony / duci / okos / buta/ csendes / hangos / szeplős / szegény / gazdag….MÁS voltál, mint amit a környezeted komfortosnak, „normálisnak” tartott. Még híres sztárok közül is sokan cipelnek magukkal évek után ilyen megjegyzéseket, mint súlyos lelki terhet, ami huzamos ideig aláaknázta az önbizalmukat.

Vannak szavak, amik belénk égnek. “…Áá belőled úgysem lesz soha…”. “A mi családunk sosem jut el oda…” “Sosem lesz annyi pénzünk…” “Te nem vagy az az alkat…”

Hosszan sorolhatnám, hogy milyen korlátozó, és demotiváló mondatokat ejthetünk ki a szánkon, amely más akár egész életét, és a legszebb álmait döntheti romba…csak azért, mert mi mondtunk valamit.

Ha úgy érzed, hogy

  • nehezedre esik mások véleményétől függetleníteni magad;
  • a mai napig füledbe cseng néhány fájó megjegyzés
  • nem érted mitől / miért alacsony az önértékelésed
  • miért gátolod magad vágyaid elérésében
  • miért félsz próbálkozni
  • miért fogod vissza magad sok téren
  • sokszor mások beszélnek le arról, amit te kitaláltál magadnak
  • elhitették veled, hogy te nem vagy elég jó….

NE törődj ebbe bele!

Ha gyötör a bűntudat, mert sokat kritizálsz másokat; vagy mert sokszor azt a visszajelzést kapod, hogy könnyen megbántasz másokat (pedig nem akarsz)… Tegyél ellene!

Gyere el egy egyéni vagy egy csoportos SzomatoDráma foglalkozásra, és engedd, hogy megváltozzon az életed, és Te egy boldogabb, szabadabb, egészségesebb önmagad lehess!
A foglalkozásokról több infót találhatsz a szolgáltatások lapfülre kattintva, ill. számos videót is megtekinthetsz itt a facebook oldalon, vagy akár a tiktokon is!

Share your thoughts

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük