(a bejegyzés elolvasása addig tart, mint megenni egy palacsintát)

Lelkileg készülök a következő szomatodráma napra, ami egy csoportos játék (2022.05.07.) lesz. Ezt még az egyéninél is nagyobb izgalommal várom. Mert mások is ott lesznek. Mert ez brutális energiákat mozgósít a résztvevőkben. Együtt fogunk játszani…a tűzzel. Tudom, hogy ez vad megfogalmazás, de tényleg mintha az önismereti munka a tűzzel való játék is lenne.

Van, hogy picit megéget, van, hogy megmelenget…van, hogy teljesen elégsz…és aztán feltámadsz hamvaidból, mint a legendás főnix madár.
Sokak esetében ahhoz, hogy egyáltalán be tudják fogadni, és meg tudják élni azt, amit a #szomatodráma adni képes, ahhoz sok-sok határt kell ledönteniük. Első sorban saját magukban. Olyan dolgokra gondolok például, hogy a játék során fizikálisan és lelkileg is engedélyezniük kell magunknak, hogy megnyíljanak; hogy kicsit kintebb tolják a komfortzónájuk határait… hogy érzelmileg hozzáférhetővé válhassanak, és hogy nem utolsó sorban, de ki tudják fejezni magukat fizikálisan és verbálisan is az érzelmi megéléseik kapcsán.

Ennek szerintem nem is annyira a játék során – mert akkor magával ragadnak az események, és az érzelmek energiái…és nem agyalsz, hanem beleereszkedsz és csinálod- hanem a feldolgozásuk során van nagy jelentősége.

Hogy a saját benső határaidat tudd átmozgatni, ha kell. Vagy például azért is, hogy ha benned megváltoznak dolgok…és mások erre negatívan reagálnak, akkor képes légy azt mondani, hogy “állj és ne tovább!”. 
Jogod van szabadon érezni, és változtatni az életed rád eső részén. Dönthetsz. Akkor is, ha mások amúgy határokat felrúgva megakarnák neked mondani, hogy szerintük te hogyan lennél boldog, vagy hogyan kellene érezned magad.

A közelség és távolság fizikális síkon és érzelmileg is igen széles skálán mozog.
A kettő viszonya pedig általában azért erősen összefügg. Tehát, akivel közelebbi az érzelmi viszony, azt fizikálisan is közelebb engedjük; és akit meg ki nem állhatunk, azzal nem kívánunk például állandóan találkozni, pláne nem ölelkezni vele.

Azt, hogy kit milyen közel engedünk, az nem csak attól függ, hogy a másik fél meddig akar jönni önszántából; hanem attól is, hogy mi mit engedünk meg neki.

Amit viszont mindenkinek nagyon ajánlok, hogy FIGYELJEN magára és azokra , akikkel valamilyen kapcsolatban áll. Tanulja meg, hogy hol vannak a saját határai, és keresse, fedezze fel a másikét is. Tartsuk tiszteletben egymás(é)t.
Sokaknak nehezére esik azonban kitessékelni az illegális határátlépőket, mert az elmosódott határvonalat valójában már talán egyik fél sem látja tisztán.
A szomatodráma segít neked jobban megismerni az önmagaddal és másokkal való viszonyaidat, és az #önismeret megmutatja, világossá teszi számodra, hogy pontosan mely határaid hol is vannak. Ezután pedig már csak rajtad múlik, hogy kiket engedsz be rajta, hogy megőrizhesd a belső szabadságodat és nyugalmadat.

Több információ a #szomatodráma módszeréről itt található:
SzomatoDráma Rolival